Milyen ivó vagyok?

67%SOCIAL DRINKER

Oakland Dating

Öreglány!!!

Az elmúlt szombat valami iszonyatosan jól sikerült. Hogy miért? Hát mert képzeljétek...Felhívott még a hét elején az öreglány, hogy visszaadná a pénzünket, ha nem baj, hogy nem vár január 31-ig. Ugyanis az volt a bíróságon megállapított utolsó határidő a végrehajtás elött! Tyuhúúúj!
Hát még jó, hogy nem baj.
Szereztem egy jó kis tanút (köszi Jani), megírtam az átvételi elismervényt, kiszámoltam a kamatokat és vártam a szombat reggel 10 órát, amikorra megbeszéltük a találkát.
És eljött a szombat. Eszter valami csoda folytán nem ébresztett, de ehelyett 8 óra körül csengett a telefonom. Reflexből kinyomtam. Azt hittem az ébresztő. Később néztem, hogy az öreglány hívott.
Na, gondoltam....korán örültem. Felhívtam, de kifogások helyett inkább arra kért, hogy menjünk minél elöbb. Nohát sikerült is kb negyed órával elöbb odaérni és igen...odaadta a pénzt. A kamatokat is csak kb 400Ft-tal számolta kevesebbre. Szóval hurrá! Igaz még 3000Ft-tal is hibádzott az összeg, ami a perköltség fennmaradó része lett volna, amit neki kellett volna odaadni nekem, de le volt tojva már az egész.
Több, mint egy év után visszakaptuk a pénzünket! :-)
Most már csak az illetékhivatal bürokratikus rendszerét kell megemésztenünk, ugyanis a 27000Ft-os perköltséget visszaigényelhettem tőlük, de azt mondta az ügyintéző leányzó, hogy 1-2 hónap, mire megkapjuk.
Hmmm...most akkor kérjek tőlük is kamatot? Ez a sem nemmi.

Spenót

Ez óriási. Újabb alapmű született. Szerencsére olyan sikeres, hogy már több epizód is készült. Használjátok a youtube-ot a többi rész felderítésére!

Egy vidám nap

Ma reggel Eszter mosolyogva ébredt melletem és bármit tettem nem tudtam elvenni a jókedvét :-)
Aztán munkából hazatérve kislányom újra felébredt egy szunyókából és megintcsak jókedvűen mosolygott ránk.
No, ezt már meg is örökítettem.

Nyálas világ

Azért van jó hírem is. A héten felfedezte a nyálát a kislányom. Egész érdekes és vicces dolgokat lehet művelni vele, amit mi felnőtt fejjel már-már el is felejtettünk. De most már újra gyakorolom én is, mert nem lehet tudni mikor lesz rá szükség.

Félkarú rablók

Ma sikerült ismét elkeserednem, dühbe gurulnom és felidegesednem a tehetetlenségtől. Korábban írtam már hogy meglovasították autónkról az emblémát. Nos, ma sikerült tovább könnyíteni a felszereltségén, szegény kocsinknak. Temetőbe mentem. Mivel sejtettem, hogy a közelben egyáltalán nem lesz parkoló, így mindjárt a Cseri lakótelep elején beparkoltam a házak elé. Elindultam, s kicsit még nosztalgiáztam is, merthát itt nőttem fel annak idején. "Milyen jó kis hely volt" - gondoltam.
Hát már nem az. Mire viszzatértem már el is lopta, vagy lopték valami gerinctelen, csóró kis szarháziak, akik nem általlotak halottak napját ily módon kihasználni. Nem kívánok nekik semmi rosszat, csak hogy pusztuljanak el.
Ilyenkor mindig elfantáziálok, hogy miulyen jó lenne bevezetni egy helyszíni rögtönítélő bíróságot, amolyan Dredd Bírósan és ott mindjárt ellőni a bal lábát és a jobb kezét az ilyen genny alakoknak. Nomeg arra is gondolok, milyen jó lenne újra életbe léptetni olyan ősi törvényeket, minthogy aki lop, annak levágják a kezét. Tele lenne az ország félkarú rablókkal.
A baj szerintem az, hogy abszolút nincs elrettentő ereje a jogi szabályozásnak. Egyre enyhébbek a büntetések és egyre több joga van a gazembereknek. És az ártatlanok jogaival mi lesz?
Nem először fordul meg a fejemben, hogy rohadtul nem éri meg becsületesnek lenni. Lehet, hogy el is megyek lopni valamit. Vagy csak úgy megütök valakit. Vagy mittudom én. Úgysem lehet semmi bajom.