Felállt

Hát igen. Megtörtént. Reggel az ágyban feküdtünk, mikor arra lettünk figyelmesek, hogy mocorog. Sőt, egyre jobban és türelmetlenül. Látszott, hogy már abszolút nem elégíti ki az, hogy csak úgy heverésszen. Ő már többet akart. Átfordult és már ott is volt a kiságy korlátjánál. Megkapaszkodott benne és nem is olyan nagy munkával de fel tudott térdelni, majd felállt és boldogan mosolygott ránk Eszter, az akaratos, szorgalmas kislány. Így ébredtünk ezen a péntek reggelen.

Ja, és már majd egy hete beszél is. Igaz a szókincse egyenlőre a "te" szócska ismétléséből tevődik össze, valahogy így: tetetetete

Azt hiszem nem rossz ez úgy, hogy még 8 hónapos sincs. S bár nem tehetek róla, mert ez mind az ő érdeme, de azért roppant büszke vagyok ám! :-)

Firefox

Ma olvastam egy tök jót az www.ubuntu.hu oldalán:

"A Firefox a gyengék útja.Az igazán férfias, az Explorer. Kaland, Veszély, Kockázat!"

Múlt szombati viharok

Az elmúlt szombaton viharok dúltak. Nem csak metorológiailag (de hülye szó, próbáljátok meg Ti is leírni!), hanem érzelmileg is.
Nem gondoltam volna, hogy a MÁV bennem is fel tudja korbácsolni az érzelmeket, de sikerült nekik.
Szombaton szerettem volna Fizika előadásra utazni a távoli Óbudára. Különös fontossággal bírt volna az esemény számomra, hiszen elkészített házi feladatom utaolsó beadási határideje volt ama nap.
Mikor elindultam gyalogosan az állomásra, még nem sejtettem, hogy mi fog történni velem. Ugyanúgy mentem, mint máskor...
Aztán a menettérti jegy (1800Ft) megvásárlása után lesátáltam a 4-es vágányhoz, csakúgy, mint máskor. Ott azonban az égre emelve tekintetem feltűnt annak szokatlan sötétsége, mely nem tükrözte a napszaknak megfelelő átlag állapotot.
- Húú, mekkora vihar lesz - Gondoltam. És igazam lett.
Iszonyú jégeső és szélvihar jött, ahogy azt a hírekből biztos mindenki látta is.
Még az is megfordult a fejemben, hogy nem mennek majda vonatok. És igazam lett. Illetve nem. Illetve csak elméletileg. De nézzük csak, mi is történt.
Sok összebújt ember keresett menedéket az üvegfolyosón a vihar elöl, mikor a hangosbemondóban a megszokott férfigéphang helyett egy hús-vér nöi hang közölte, hogy "Nincs feszültség". Hogy ez most egy titkos belső információ kiszivárogtatása volt-e, vagy mindenkihez intézte, nem tudom, mert nem szólított meg senkit a mondanója elején.
Azonban pár perc késéssel mégis begurult a vonatom. Szép, új, jó meleg. Már ledobva magamról a kabátot épp olvasni készültem Biff Evangéliumát, amikor egy kedves Nőgéphang közölte, hogy a rendkívüli időjárás miatt késni fog a vonat.
- Nem gond. -Mondtam magamnak.
Aztán később azt is közölte, hogy bizony a következő megállótól csak vonatpótló buszokkal lehet továbbközlekedni.
Na, ez már gond volt nekem, hiszen nem értem volna be órára. Felöltöztem és elhagytam a jó meleg járművet, hogy a sorsomat átkozva, vagy áldva, hogy nem kell bemennem a suliba elsétáltam a jegypénztárhoz, hogy visszaváltsam a jegyem.
Át is vette tőlem a néni, de felhíta a figyelmemet, hogy a kezelési költséget le kell vonja. Azt hittem ez csak pár fotint lesz, ezért nem is foglalkoztam vele. Aztán csak lestem, hogy az 1800ft-os jegyből még 1400-at sem kaptam vissza.
Na, ekkor rágtam be először.
Elmondtam az idős hölgynek, hogy mi történt, milyen információ hatására álltam el az utazástól, ezért nem tartom jogosnak a levonást, hiszen nem az én hibámból hiúsult meg az utazás. A hölgy erre közölte velem, hogy ők nem tudnak semmi ilyesmiről és a vonat is csak hat percet késett és már el is ment. Ebben igaza volt. Ahogy felbaktattam a felüljáró lépcsőjén, már el is indult a vonat. Tehát az volt az első hazugsága a Nőgéphangnak a vonaton, hogy késik.
Pár perces indulatos, de reménytelen szópárbaj zajlott le köztem és a pénztáros között, miközben már oda is eljutottunk, hogy adjanak egy fegyelmit a vonatvezetőnek, vagy rúgják ki, vagy mit bánom én. Miért ad fals információkat az utasoknak?
A tehetetlenségem nem hagyta, hogy feladjam és bár már elindultam hazafelé a kijáratból visszafordultam. Mi az hogy én bukjak még ennyi pénzt a mások hibájából és az előadást is elszalasztottam és pontokat is veszítettem mindezt a MÁV hibájából.
Visszamentem hát az információhoz és elkezdtem a furcsahangú bácsival egy újabb menetet.
Kiderült, hogy közben egy másik szerencsétlenül hiszékeny ember ugyanúgy járt, mint én és ő is elmondta panaszát a pénztárban. Ez oly mértékben előrelendítette az ügyem, hogy a pénztáros nénike visszafizette az egész vételárat, mert ahogy mondta, úgy tűnik igazat mondtam.
Páff! Itt rágtam be másodszor. Szóval csak nem hittek nekem.
Ennyit a MÁV-ról. Bár nem szeretek általánosítani, mégis majdnem hozzájuk vágtam, hogy "És még ezek sztrájkolnak!".
Na, mindegy! Nem tudtam mit tenni már. Az előadásról lemaradtam, a házimat csak reménykedhetem, hogy elfogadja a tanárnő utólag is.
Most pedig le is zárom ezt a bejegyzést, mert elég megalomán lett. Bocs mindenkitől, aki végigolvasta!
Megyek vissza dolgozni.