Tegnap, hosszú idő után újra moziban voltam. Legutóbb a Transformers első részét néztem meg. A címben szereplő film bemutatója már korábban felhívta a figyelmem, mert igen jónak tűnt a vizuális megoldása Pandora világának.
Úgy adódott, hogy Gabn elhívott, menjek el vele, ha van kedvem, mert ő elmegy egyedül is, de hátha. És úgy adódott, hogy épp végeztem a karácsonyi nyüzsiben a tennivalókkal és kedvesem is "elengedett". :-)
Szóval láttam az Avatar-t. És mondhatom neki, hogy "Látlak Téged". Már a film közben azon tűnődtem, hogy ezek után mi a fenéért jönnék én megint moziba. Úgy éreztem, hogy az Avatar után egyszerüen nincs értelme. Engem nagyon megfogott a film és nagyon tetszett és nem tudom mi lenne az, ami újra be tudna csalni a dübörgő moziterembe. Szerintem jó sokáig semmi.
160 perce csak úgy elillant. Többen dörzsölgették a film végén zsibbadt hátsó felüket és panaszkodtak lábgörcsre, de én komolyan sajnáltam, hogy vége. Cameron bácsi nem semmit alkotott.
Este mikor már álomra kellett volna hunynom szemem, csak a kék benszülöttek és csodálatos világuk tárult újra meg újra elém. Nem engedtek el még sokáig...