Az utóbbi hetek, hónapok alatt egy rendkívüli felfedezésre tettem szert. Ki tudja, talán még szenzáció is lehet belőle. Egy rég kihalt faj élő példányaira bukkantam. Igen, mindjárt többre is. A kis kolóniában élő egyedek teljesen egészségesen átvészelték az elmúlt éveket úgy, hogy titkukat nem fedezte fel senki. Azt nem mondanám, hogy az évek során jelentős fejlődésen mentek volna keresztül, de mindenesetre nagyon jól alkalmazkodtak a jelen körülményekhez. Őseiktől eltérően már nem barlangokban élnek, hanem befészkelték magukat a betondzsungelba. Mivel én fedeztem fel őket, fentartottam a jogot, hogy el is nevezzem őket emeletusz dörömbüsz-nek, magyarul lakótelepi ősembernek. Felfedezésemmel nem tartom magam szerencsésnek, mert sajnos fölöttünk laknak egy tömbház harmadik emeletén. Viselkedésük teljesen megfelel ősemberi intelligenciájuknak, bár meglepő módon már képesek a komunikációra, az emberi beszédre. Na, persze mivel a magyar nyelv az nehéz, ezért abból csak egy pár szót tudnak használni. Viszont ezeket lelkesen gyakorolják még az éjszaka közepén is. Sajnos a kudarcot viszont nehezen viselik, mert gyakran hallom ahogy az így felgyülemlett indulatukat próbálják levezetni különböző dübörgéssel, dörönböléssel, rohangálással. Én már többször próbáltam megkérni őket, hogy ha már beköltöztek a civilizációba, akkor a beilleszkedés miatt vegyék fel az emberi viselkedés formáját és vetkőzzenek ki előemberi mivoltukból. Sajnos ez nem sikerült. Arra gondolok, hogy biztos a hiányos szókincsük az oka, mert csak értetlenül néztek rám. Vagy ők még mindig a tettek emberei? Erre is gondoltam már a sok átalvatlan és zaklatott éjszaka után, amit a primitív rituáléikkal okozott dörömbölések hoztak ránk. Szóval arra is gondoltam, hogy tán le kéne egy kis időre süllyednem a szintjükre és beverni azt a buta arcukat. Ha ezeknek még falkaszellem kell, hát akkor legyen. Beleverhetem a civilizációt a fejükbe....
...és ez az a pillanat, amikor éjfélkor, állati módon felüvöltve már-már megértem a motivációját azoknak, akik bemennek a munkahelyükre és leölnek mindenkit. A bekattantság. Soha nem tudhatjuk mi aktiválja bennünk az ősembert. Mert akárhogy is tagadjuk, mindannyiunkban ott van. Csak épp szép ruhába bujtatjuk, tisztán tartjuk, etetjük, itatjuk, megtanítjuk késsel villával enni és többi civilizált dologra.
Szóval felfedeztem az ősembert.
