Tesóméktól kaptunk még a nyár elején egy kis csatos üveges görög szeszesitalt. Nyaralni voltak Görögországban és szuvenirként kaptuk. Eddig ott várakozott a vitrinben, de mivel úgy döntöttünk, hogy az új portékákra inni kell a régi öregek szerint, ezért az új telefonjainkra gondoltuk ebből iszunk.
Nosza, ki is bontottam a kecsesen hosszú és vékony csatos üveget és meglepődtem, hogy egy ekkora üvegből épp két stampedlis pohárral jutott. Egyébként egész pontosan azt sem tudtuk, hogy mi van benne. Angol szöveg is volt rajta, amiből én megmondom őszintén csak azt értettem, hogy hol készítik és hogy szőlőből.
Beleittunk és igen ökölbe szorult arccal néztünk egymásra. Valamiért egyikünk sem tudta meginni elsőre. Kemény volt. S bár volt valami más benne, mint a mi pálinkáinkban, azt hiszem nem lesz a kedvenc italom. Akkor inkább az ouzo. Azt nagyon szerettük odakint :-) Főleg az Ouzo 12-t. Az fincsi.
Nosza, ki is bontottam a kecsesen hosszú és vékony csatos üveget és meglepődtem, hogy egy ekkora üvegből épp két stampedlis pohárral jutott. Egyébként egész pontosan azt sem tudtuk, hogy mi van benne. Angol szöveg is volt rajta, amiből én megmondom őszintén csak azt értettem, hogy hol készítik és hogy szőlőből.
Beleittunk és igen ökölbe szorult arccal néztünk egymásra. Valamiért egyikünk sem tudta meginni elsőre. Kemény volt. S bár volt valami más benne, mint a mi pálinkáinkban, azt hiszem nem lesz a kedvenc italom. Akkor inkább az ouzo. Azt nagyon szerettük odakint :-) Főleg az Ouzo 12-t. Az fincsi.
No comments:
Post a Comment