Filmek

Mostanában belehúztam a filmnézésbe. Legalábbis ahhoz képest, amilyen tempóban rágtam át magam az utóbbi időben a mozgóképes alkotások remekein. De valóban remekek ezek?
Nézzük csak a listát:
- megnéztem, illetve végig néztem a csillagok háborúja 3. részét. (Sith bosszúja)
- láttam egy meglehetősen új és számomra szokatlan szerepben Jet Li-t. (Nyakörv)
- végig éreztem az igazságtalanság keserét Banderas-szal. (Álmaimban Argentína)


Azt hiszem most ennyi. Lehet, hogy láttam még mást is, de ezek szerint nem hagyott mély nyomot bennem.

Csillagok háborúja - A Sith bosszúja

Eddig megmondom őszintén szégyeltem magam, mert megbocsáthatatlannak tűnő műveletlenségemet bizonygatta filmkultúrális hiányosságom, miszerint ezidáig nem láttam ezt a filmet. Egyáltalán. Nos, most bepótoltam. Azt nem mondom, hogy kár volt, mert meggyőződésem, hogy nem élhet teljes életet az, aki nem ismeri eme alapmű minden epizódját, de azt viszont már kétségbevonom, hogy elszalasztottam bármi értékeset.
Meg lehet most engem kövezni ezért, vagy foghatjuk arra, hogy felnőttem a jó öreg Jedi visszatér óta, de nekem nem tetszett. Sőt! Gyakran fintorogtam a gagyiság érzete miatt. Csalódás. A dialógusok talán egy óvodai polcon porosodó gyermekkönyvben elmennének és helyénvalóak lennének (abból is a kemény, kartonlapos fajtából, ami maximum 6-8 oldal), de egy "szuperprodukcióban" - mégha az egy felnőtt mese is - a szirupos kategórát gazdagíthatja csak.
Az, hogy az eddig pozitív hős némi polarizációs identitászavara miatt, miért lesz olyan hirtelen negatív hős, nem körvonalazza kellő részletességgel a film. Az én látásmódomban valahogy így zajlott:
- Állj közénk Anakin és akkor erősebb lehetsz!
- Nem, mert azt nem szabad.
- De akkor több trükköt tanulhatsz!
- Akkor megyek, mester.

Szóval gyenge, de a legenda miatt mégis kötelező darab. Semmi másért.
Egyébként, azért mégis volt benne némi elgondolkodtató eset. A gonosz robot köhögése. Mitől köhög egy robot? Elkapott valami vírust? Gyenge volt a tűzfala?

A nyakörv (Danny the dog)

Furcsa volt Jet Li egy új szerepben. Agymosott zombiként, illetve kutyaként a helyi kismenő gengszter gyilkológépeként. Persze nem maradhat ez így egy olyan filmben, amiben Morgan Freeman is játszik. Érdekes kooperációban jött létre ez a film. Francia produkció, amely Angliában játszódik Jet Li-vel és Freeman-nel. Talán ez volt számomra a kedvcsináló. Nem is igazán bántam meg azt a másfél órát, amit az életemből erre szántam. És bár nem egy alapmű, amely a klasszikusok közé emelkedhet, mégis érdekesebb volt, mint az elöbbi űreposz. Elöttünk bontakozik ki egy érzelmi nyomorék, aki szépen lassan megismeri a család fogalmát és az igazi életet. Nincs összekapkodva, mint Anakin karakterének megváltozása. Helyén volt minden. Sőt, a harcművészeti tehetségét is megvillantja a főszereplő, a film nem is olyan kusza szálain.
Ez a film, egyszerűen simán megnézhető. De ahogy említettem, azért nem egy Oscar jelölt.

Egy Jopis megjegyzés azért a végére. Egy jelenetben Morgan Freeman magához öleli Jet Li-t, ahol bizony jól kirajzolódik a kettejük közötti magasságkülönbség. Bizony Jet Li elfér szinte a hóna alatt is. Erről egyből az jutott eszembe, hogy Danny a hónaljkutya. Bocs, Li. :-)

Álmaimban Argentina (Imagining Argentina)

Na, ez a film tetszett! Olyan film ez, amit eredetileg nem akartam megnézni, csak háttérként ment a tévé egy 1000 darabos puzzle kirakásához, mely beborította a nagyszoba szőnyegét. Szóval nem volt szándékomban megnézni, sőt nem is tudtam, hogy ez lesz az HBO műsorán, de a háttérben felfigyeltem rá. Thriller-nek volt jegyezve, de ez csak azért volt szerintem, mert egy érdekes misztikus szál is volt benne. Erről később. Az alap szituáció az, hogy Argentínában katonai diktatúra van és el-eltünnek emberek. Nos, itt nem a nagy fekete autó jött az emberekért, hanem zöld, de hasonló okokból, mint annak idején nálunk is. Ha valaki sokat tudott, vagy épp nemtetszését hangoztatta a kormánnyal szemben, azért eljöttek és elvitték. A főszereplő Antonio Banderas felesége is így járt, mert önérzetes újságíróként nem hallgatta el véleményét. A filmben keveredik a múlt, jelen és a jövő, Banderas bácsi különleges képességének köszönhetően. Látja és érezni tudja az eltünt emberek múltját. Ha valaki végzett agykontroll tanfolyamot, akkor annak ez tipikus "esettanulmány", de szerintem egyenlőre többen vannak azok, akiknek ez még a misztikum kategóriába tartozik. Főleg úgy, hogy Banderas nem emlegeti, hogy részt vett volna valaha is egy ilyen kurzuson. :-)
Az egész filmet átitatja az igazságtalanság felett érzett, kényszerűen elfojtott düh, amely pedig hatalmas erőt tud adni az embernek. Főleg, ha a szeretteiről van szó. Banderas nyomoz a felesége után és jó uton halad, de mégis...
Nem, inkább nem árulom el a sztorit. Szerintem érdemes megnézni. Valahol nekem egy kategóriába esik a Schindler listájával, noha nem olyan monumentális alkotás, de az érzés, ami maradt utána, az hasonló. Rádöbbentő erejű film. Ez alatt azt értem, hogy az ember rádöbbenhet arra, hogy milyen értékek veszik körül. Emberek, barátok, szerelmek, amiket nem értékelünk megfelelően addig, amíg baj nem történik. De akkor már késő.
Nézzétek meg!

Megnéztem még a jégkorszak második részét is, de azt már nincs kedvem most leírni. Arról csak annyit, hogy ha gyermeked van, nézd meg vele. Ha nincs, akkor csalódhatsz az elsőhöz képest.
Egyenlőre ennyi.

Pá!