Tegnap már másodszor láttam majdnem Nagyváradot. Állítólag nagyon szép. Én még nem tudom. Csak az ipari parkig jutottam el megint. Mindíg este és sötét lesz, mire végzünk az üzleti ügyeinkkel odaát a friss úniós tagországban. Na, majd legközelebb telán nem szivatnak meg a szokásos hozzánemállásukkal a kedves majdnem kollégák és akkor nem kell órákat töltenünk "semmittevéssel" ahelyett, hogy dolgozhatnánk.
Vajon miért is zárják le project-jeiket a kevesebb, mint egy évig működött szép új gyárukban a megrendelők? Nem is értem.
Nem különösebben volt semmi bajom a románokkal, de csak ennyit tennék hozzá és a Celestica ottani helyzetéshez, hogy megérdemlik. Seggük alá tette a kanadai multi a szép, új, modern gyárat, a megrendelők vitték a kész technológiákat és be is üzemelték. Innen kezdve már "csak" dolgozniuk kellett volna, s a siker nem maradt volna el. Hát ez az. Dolgozni meg nem dolgoztak. Nem ment magától a termelés. Nahát micsoda meglepetés. És most persze megint van kit szidniuk (hát persze, hogy a magyarokat).
Nade, ne is menjek bele ezekbe a dolgokba, mert nem csak negatív élményeim voltak hiszen, mint tudjuk mindig vannak kivételek. Voltak, vannak ott készséges románok és irígy magyarok is.
A lényeg: Tisztelet a kivételnek.
Talán látom mégy Nagyváradot is.
No comments:
Post a Comment